Szilvia: Legyen egy 45-50-es nő a teljes idegösszeomlás szélén, az épp esedékes életkori katasztrófák által sújtottan, férje épp elhagyta, gyereke épp kirepült, szüleje épp lerokkant, ésatöbbi, ésatöbbi.
Úgy érzi, hogy hirtelen az egész világ összefogott ellene, de egyenlőre szívósan kitart.  Gátlástalan, tapintatlan és irracionális élniakarása minden tulajdonsága közül a legellenszenvesebb.
Közelről nézve félelmetes, messziről nézve vicces.
Valójában épp olyan szánalmas és zavarodott, mint eddigi élete során bármikor, azzal a különbséggel, hogy most egyszeriben és látványosan szétzuhantak a keretek, amik idáig elleplezték és összetartották.
Legyen a neve Magyarország.
Vagy legyen inkább Szilvia, mint a kétrétegű háztartási papírtörlőé.